2016. október 29., szombat

Beindulgat az élet

Ha nem írok, akkor az azért van, mert minden jó. Meg azért, mert hulla vagyok, annyi minden történik.

Már éppen kezdtem megijedni, hogy a többiekkel nem leszünk majd olyan jóban, mert nem igazán csinálunk közös programokat, a hétvégéket külön töltjük, és ha itthon is vagyunk, mindenki a szobájában ül. Csak vacsinál gyűlünk össze egy 1-1,5 órára. Semmi bajunk nincs egymással, bírom Sarah-t és Daniel-t is, csak más a napi ritmusunk. Én 6-kor kelek, 3-ra itthon vagyok. Sarah 7-8-9-kor kel, és ő már legkésőbb 2-re itthon van. Daniel pedig nem iskolában dolgozik, hanem a centerben minden nap, úgyhogy ő spanyolosra veszi a figurát, fél 12 körül kel, 1-re bemegy dolgozni a centerbe, viszont este 7-8-ra ér haza. Innentől kezdve nehéz is megoldani, hogy együtt legyünk, mire mi befejezzük a vacsit, és megyünk aludni, Daniel akkor jön ki a konyhába, hogy miabááánatot csinálunk este 10-kor, hogy megyünk is aludni, ő még csak most áll neki megfőzni a vacsit, mert a spanyolok így tolják. Mindig megnyugtatom, hogy otthon én is spanyol voltam, de mivel itt 6-kor kelek, tényleg el kell mennem aludni.

Szerencsére változik a helyzet, a héten Halloweenre készültünk a centerben, és suli után Sarah meg én is mentünk segíteni, ráadásul szlovén est is volt, szóval sikerült kicsit jobban összekovácsolódni. Sikerült megbeszélni azt is a szervezettel, hogy havonta egyszer vigyenek már el minket egy nagy bevásárlásra kocsival, hogy ne kelljen biciklivel bénázni állandóan. Mindenre nyitottak, rögtön beleegyeztek, még majdnem ők kértek bocsánatot, hogy nekik ez nem jutott eszükbe.

Egyik nap csináltam mákos gubát. Jó, azt gondoltam, hogy a többiek nem fogják tudni, hogy mi az. Na de hogy azt sem tudják, hogy mi az a mák?! Soha életükben nem ettek még! A szlovén esten volt egy mákos süti, és Sarah ott megállapította, hogy ő akkor valószínűleg nem szereti a mákot. :)

Lesz egyébként francia meg spanyol meg magyar est is. A center kezdte a szlovénnel... Olyan borzasztó sok kaja volt, hogy fogalmam nincs, hogy a magyar estre hogyan fogok tudni felkészülni... Szóval rengeteg kaja, Lasko és Union sör, egy kb. 20 perces prezentáció Szlovéniáról, aztán jött a buli. A buli, nem hiszitek el, a következő volt: jött egy srác, előkapta a harmonikát, és nekiállt harmonikázni, gitár kísérettel. Ez a nemzeti zene. Ilyen sramli. És a szlovének pedig tapsolnak meg kiabálnak rá. És hatalmas a buli. Megőrültem. Elmondták, hogy vidéken ez nagyon menő, minden iskolás harmonikázni tanul.



A suli még mindig tök jó. Egyik nap elmehettem az elsősökkel és másodikosokkal pékség-látogatóba, ahol megnézhettük, hogy készül a kenyér, és meg is csinálhattuk a magunkét:





A gyerekek amúgy brutálisan rosszak néha, a kisebbeknél egy "Mindenki üljön a helyére" olykor 10 percet is igénybe vesz. És addig tényleg nem történik semmi, csak annyi, hogy üljenek le. Mindezt a tanóra kellős közepén, mert felállnak, eljárkálnak, megnézik, mit csinál a másik gyerek 4 paddal arrébb, stb. Tesiórán meg aztán tényleg elszabadul a pokol. Picike, szőke, hosszú hajú, kék szemű kislány, Júliának hívják, és - nem tudok mást mondani - tesiórán előtör belőle az állat. Én esküszöm, féltem. :) Harmadikos.

Egyébként még csak megfigyelek órákon, de volt már, hogy tanítottam. Doleban, az a kisebbik suli, összevonták a 6. és 7. osztályt, mivel a hatodikosok ketten vannak. Úgyhogy kitalálta az angoltanár, hogy ha nem bánom, és szeretném, akkor a 6. osztállyal félre tudok vonulni a teremben, és foglalkozhatok velük külön. Úgyhogy múlt pénteken én tartottam nekik órát, ami elég nehéz, mert semennyit sem beszélnek angolul. Én meg nem tudok szlovénul. Azt kérdeztem tőlük hogy ismerik-e azt a szót a feladatban, hogy cheap. Nem. Jó, mondom, ez a drága ellentéte. Nem értik. Jó, mondom, ez azt jelenti, hogy nem drága. Nem értik. Tisztáztuk, hogy a drágát értik. Szupi. Mondom, az ellentéte. Nem értik. Összetettem a két mutatóujjamat, hogy ellentétek. Nem. Rajzoltam egy pizzát. Odaírtam mellé, hogy 1 euró, alá meg azt, hogy 20. Odanyilaztam az 1-hez, hogy cheap, a 20-hoz meg, hogy expensive. A két szó közé tettem egy ilyen ellentétes nyilat. Közben mondtam angolul, hogy ha ezt a pizzát egy euróért veszed meg, akkor cheap, ha 20-ért, akkor expensive. Áhh... Nem értették. Megkértem a tanárt, hogy mondja már el szlovénul, mert én itt már körtáncot is jártam, de semmi. De amúgy élveztem az órát, meg azt éreztem, hogy így mégis többet tanulnak angolul, mint hogy egyszerre legyenek még 10 másik hetedikessel.

Bicikli. Kettőezer-ötszázhuszonharmadik rész:

Tudom, tök unalmas már, de egyszerűen kimeríthetetlen a téma. Egyik nap, amikor mentem a centerbe, zuhogott az eső. Egy órán keresztül vártam itthon, hogy elálljon, de persze nem, úgyhogy fogtam magam, beöltöztem szépen esőkabátba, aztán elindultam. Biciklivel. Na, azt nem kellett volna! Mire a centerbe értem, bugyiig (!) eláztam, a fenekemen a nadrágomon egy hatalmas tócsa, tiszta ideg voltam, és egy napig csurom vizes nadrágban dolgoztam. Hát mondom, remek, innentől kezdve bátran állíthatom, hogy minden ember, aki biciklizik, az vagy ufo, vagy rendkívül mazochista ember, de az biztos, hogy a normálistól nagyon messze van. Szóval amikor már azt hittem, ennél jobban nem lehet utálni ezt a bicikli dolgot, 2 nappal az elázásom után gondoltam egyet délután, mondom felpattanok a biciklimre, aztán elmegyek vásárolni. Aha... defektet kaptam. Na és ez volt az a pont, amikor elszállt az összes addigi haragom, és elkezdtem az egészen mocskosul röhögni. Úgyhogy visszajöttem, letettem, majd teljes nyugalomban nekiálltam gyalogolni a bolt felé, bedugtam a fülest, zenét hallgattam, és közben azon gondolkodtam, vajon tényleg létezhet-e az, hogy én ezt a defektet bevonzottam, annyira utáltam már az egészet.



Megnéztem a várat Ljubljanában a hétvégén

Lejártam a lábam

Mladinski Center - még fel sem tettem róla képet eddig

Amikor hátralopózom a malackákhoz, és mindenki engem figyel, megáll az élet, csak néznek, és várják, hogy mi fog történni. És szólnak a teheneknek is, mert azok is ott sunnyognak az ajtó mögött! :D

Így szeretnek a harmadikosok

Újabb kép a suli ablakából, ott élnek valahol a macikák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése